Bármilyen hihetetlen is, ez a poszt csak azért készült, hogy a fejlesztés alatt álló weboldal ne mutasson olyan sután. Következzenek rövid idézetek inenn onnan. Lektorálatlanul, szóval peace.

Démonok – kompromisszum 

Nem tudtam koncentrálni, holott nagyon is kellett volna, ezért lekapcsolód-tam a testről, amit éppen Jazz irányított. Az óriás hullámvasút keltette inge-rek éppúgy kiütöttek, mintha én magam ültem volna abban a nyomorult kocsiban. Nem bántuk, hogy Jazznak játszani támadt kedve, legalább addig sem okoz egyéb bonyodalmat, és ami még fontosabb, folyamatosan gyengül.
Szergej Adamát, a népszerű New York Future online magazin főszerkesztőjét öten tartottuk megszállás alatt. Amint beköltöztünk, a háttérbe szorítottuk tudatát és akaratát, hogy éppúgy segítsünk rajta, mint magunkon.
Én már tudom, mi van a halál után: szívás. Szellemünk éhes hiénaként köröz az élők között, hogy testükbe férkőzve éljük túlvilági életünket. Büntetés lenne, vagy kisebb nagyobb mértékben minden élőre ez a sors vár? Fogalmam nincs.
Nincs testünk, nincsenek halandó emlékeink, de vannak fájdalmaink, vágyaink és ismereteink többsége is velünk maradt. Vaksötét, testmeleg óceánban élünk és összerezzenünk, amikor hidegebb vagy melegebb áramlatok, mások lelkei hozzánk érnek. Semmit sem tudunk a fizikai világról, amíg bele nem kapaszkodunk egy lélekbe, aki meghív minket.
Mint egy kötélbe, úgy kapaszkodunk bele és mohón mászunk, hogy beköl-tözzünk a testébe. Akkor aztán végre látunk a szemével, hallunk a fülével… mindent érzünk.
Mi, a megszálló démont alkotó lelkek.

Somnalis – a játék vége

– Nova vagyok – mondtam határozottan és nyugodt hangon, és ha úgy vesszük, nem is volt miért aggódnom. A társaim pontosan tudták hol vagyok, és hogy ezek mit készülnek velem tenni. Mi több, már úton is voltak a megmentésemre. Pontosan ismertem a tervet, amit jó eséllyel még időben megvalósítanak. Ha pedig nem sikerül… nos, veszett már több is Mohácsnál.
– N.O.V.A. – betűztem -, tudjátok mit jelent? – nem reagáltak ezért folytattam. Minden szóval időt nyerek. – Annyit jelent, hogy ha most a nyakamba hurkolt kötelet rendeltetésszerűen használjátok, minek eredményeképpen ez a test, melyet csak kölcsönzök, használhatatlanná válik, akkor hamarosan viszontláttok.
Elszánt, néma tekintetek vizslattak továbbra is. Biztos voltam benne, hogy tudnak annyit a fajtámról, hogy a testem megölése után bármikor visszatérhetek egy újban. A lehetőségeimet, ami ebből ered, meg kellett világosítanom előttük.
– Viszontláttok vagy mégsem. Csakis az én akaratomon múlik. Ha úgy tartja kedvem…– haboztam egy pillanatra, mert végre érdeklődést láttam a tekin-tetükben. – Ha úgy tartja kedvem, akkor nem láttok. Mert nem úgy jövök, mint tegnap tettem: nyitottan, barátian. Titokban érkezem, oldalamon Nova társaimmal és megvárjuk, míg álomra szenderedtek, és akkor végigjárjuk házaitokat. Benézünk a falu minden zugába. Nem könyörülünk sem nektek, sem a családotoknak.

Paravis – ParaBudapesti éjszakák

(Rubi) Okés összehoztam a chat szobát. Küldtem a programot ne feledjétek el futtatni. A törölt üzeneteket véglegesen törli. Mekgájver se tudná visszafejteni. Mindenki értette?
(Magdi) Biztos vagy benne? Nekem almás a telóm. Amit írok azt rögtön kapja az FBI.
(Atttti) Kuss legyen és csináld
(Joco) Mindenki értette, nem kell feszülni!
(Magdi) Inkább azt mondja meg valaki okos, hogy mit fogunk mondani a rendőrségnek?
(Atttti) no para a rendorseg szarik a fejünkre
(Rubi) Szerintem mindenkit megkeresnek, aki csak él és mozog. Minket is.
(Atttti) ha megis kell akkor annyit mondunk fapapucs misemmitse lattunk
(Magdi) És a kamerák felvételei?
(Joco) A lámpák folyamatosan vibráltak, aligha lehet használható felvétel.
(Rubi) Próbáltam a nyakamból kivenni a cuccost, de nem tudtam. Jó mélyen becsavarozták.
(Joco) Nem tudom érdemes-e próbálkozni, de szerintem ne egyedül próbálgasd.
(Atttti) ja nyomunk egy lakatpartit
(Rubi) Az árnyékpolipokat látta azóta valaki?
(Atttti) nyet
(Joco) negatív
(Magdi) Nem, szerencsére.
(Rubi) A fotókon sem látni semmit. Mintha tényleg bediliztünk volna.
(Atttti) lenyeg hogy nem minket fektettek ki
(Magdi) Engem az a metróalagút totál kikészített. Olyan volt mint egy atom-bunker, amit sosem használnak.
(Joco) Aligha volt elhagyatott, a sínek fényesre koptatottak, nem csak mi használtuk mostanában.
(Rubi) Lenyomtunk vagy nyolcvan kilométert azzal a kézihajtásos micsodával. Esküszöm nem tűnt annyinak. Nem tudom mennyire kellett volna elfáradni, de valami nem stimmelt a távolsággal a járatokban.
(Atttti) fogsincs rola
(Magdi) A Mátrában voltunk, az sokkal magasabb mint Pest. Biztos erősen lejtett, csak nem éreztük, azért volt könnyű.
(Atttti) ora szerint ket es fel sacckb 32 kmh duuurva
(Joco) Magdinak igaza lehet, de akkor is erős tempó. Ráguglizok.
(Rubi) Tegyük el magunkat holnapra, reggel találkozunk.
(Joco) Rendben, reggel találkoztunk.
(Magdi) Jó, puszika, köszi srácok, megmentettétek az életemet.
(Atttti) joeccakat aranyom nektek is nyomik